UNALOOOM!
2011.10.22. 19:40
Megőrülök! Senkivel nem beszéltem ma kb. Max, ha elkértem egy fakanalat, vagy egy fedőt. Semmi. Anyával beszéltem telefonon. Filmeztem egész álló nap. (najó ez így pont nem igaz.) Reggel, amikor felkeltem rám tört, hogy ki akarok öltözni. De úgy, hogy magassarkú, smink...stb, ami kell. Úgyis kell mennem boltba. Oké, hogy nem egy olyan kiöltözős hely, de legalább valami. Szóval, magassarkú, smink, kis táska, amiben persze csak a tárcám volt, hogy elférjen benne minden más, amit vennem kell. ÉS elindultam. Már az út egynegyedénél éreztem, hogy ez nem volt valami elmés ötlet. Ezért a gondolataim elterelése végett felhívtam anyát és egész végig dumáltunk. Néha, ahogy hallotta, h hogyan bénázom rá tört a nevető görcs, ami vicces, mert ez fordítva szokott lenni. Amikor ő hív és én hallgatom, hogy ő mit bénázik. Egyszóval bevásároltam, sokkal, sokkal hosszabb, de nem hiszem, hogy mindenki az én bénázásaimat szeretné olvasni. (a mindenki idéző jelben van, mert közel nem olvassa mindenki.) Röviden annyi, hogy végig kopogtam a sorok közt (magassarkú) miközben húztam magam után a kosarat, keresgéltem a legolcsóbb felvágottat, aztán, amikor megtaláltam és elolvastam...Baromfi húskészítmény...nem vettem meg, elmentem a kenyerek mellett, éhes lettem, elgondolkoztam, hogy nem-e kéne venni zsömlét, de nem, aztán jött valami húsféle, amiből brassóit terveztem csinálni (és csináltam is), de nem egyszerűen megvettem valami húst. Végig olvasgattam, hogy mi miből készült, mennyi van benne, és mennyibe kerül, csontos-e vagy zsíros, vagy egyik sem...azt választottam amit elsőre megláttam, csak előtte még végig néztem mindent. A tejtermékek előtt elhaladva elhagytam a kosaramat...stb asszem ennyi pont elég. Amikor elkezdtem főzni még remegtem az éhségtől, amikor befejetem a főzést ( de még nem ettem) már nem voltam éhes. Azért ettem, és azóta tele vagyok. (kb 3-kor, negyed négykor végeztem és nem is ettem sokat) Valószínűleg pszihés a dolog, de nem kezdem el ecsetelni.
Szóval még mindig unatkozom. Kajálás óta szobámban szobrozok vagyis filmezek. Kicsit magányos és kicsit NAGYON egyedül vagyok. Írtam már e-mailt, játszottam zombisat, de semmi sem segít. Kéne valaki akivel szívesen iszom, kéne valaki aivel szívesen beszélgetek és...ilyen van is 2-3 szobával odébb, de...de nem fogok odapofátlankodni, hogy "kinek van kedve filmezni, sörözni, vízipipázni?" úgy, hogy nincs se söröm, se filmem, se dohányom.... értitek, ugye? Szóval csak remetéskedek, filmezek, zenét hallgatok és megiszom azt a 2 sörömet, amit ma vettem. Nem gondoltam rá, hogy bőven kevés lesz...basszus. Kellett volna mellé még legalább egy üveg bor. :S Ostoba liba! Arra gondolsz, hogy joghurt kell, de sörre, borra nem? Hogy lehetek ennyire...nem is tudom. Lehet az zavart be, hogy anyával beszélgettem éppen, amikor vásároltam, ezért zsigerből kizártam a gondolatot, hogy alkohol. Hiba volt. Na mindegy.
Megyek. Sziasztok!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.