Sanyi tett egy kis plusz memóriát a gépembe, amiért örök hála jár Neki. Hihhetetlen tempóban tolja most a dolgokat. Az a jó az egészben, hogy így egy időre mindenképp elhalaszthatom az új gép gondolatát. Mert eddig az volt a terv, hogy majd veszek egy használható gyorsaságú gépet, de így...nincs rá szükségem, mert...pont olyanom van, aminek tök normális a tempója. :D

Szóval tegnap egyedül mentem könyvtárba. , Letti nem ért rá,Zoli valami alkalmassági vizsgát tett szóval egyedül battyogtam a kálvin térre, egyedül foglaltam a helyet, és sokkal, de sokkal gyorsabban sikerült végeznem. Nem mondom, hogy nem direkt, de szándékosan. ;) Reggel, mint az elmúlt időben minden nap, amikor a könyvtárba mentem, rohantam a buszhoz és elértem. :) Aztán időben odaértem a könyvtár elé és befoglaltam a szokásos helyet. Nem voltam biztos benne, hogy jön-e Letti vagy Zoli szóval egy ideig foglaltam 1 helyet, aztán odaadtam egy csajnak. :) (milyen rendes vagyok...hihetetlen) :P Ja, azt nem mondtam. A telefonom, mivel be van törve a képernyője...meséltem? a hétvégén betörtem, szóval most előkapartam a régi telóm. A még kis billentyűs, nem érintő képernyős, fehér-narancs sony ericssonomat. :) Tök jó. Rájöttem mért is szerettem annyira és, hogy mért volt olyan nehéz az elválás annó. (azon kívül, hogy sok ideig volt az enyém és sok emlék fűződik hozzá) Mindenféle zene eszköz nélkül indultam el reggel. Fura volt a "csönd" vagy ha úgy jobban tetszik a zaj az utcán. Mert ugye csönd nem lehet, de mégsem volt a szokásos zene, aminek hiánya mégis csönd érzést hoz magával. Viszont az utca maga zajos, ha nem szokja meg valaki a zenét. :) A telefonom a játékok miatt szerettem meg. :) Illetve azért volt nehéz az elválás. :) Épp ma beszéltem Télacival, aki azért panaszkodott, hogy a telefonján lévő játékok miatt nem tud tanulni. Mindig azt csinálja, hogy majd ez után megtanulom, vagy ami még jobb, ha ezt megtanulom, majd játszom egyet, aztán olvas 3 mondatot, megunja, és elkezd játszani. Ekkor jön az amikor...ha ezt vagy azt megdöntöm, akkor nekilátok a tanulásnak. :) Szerintem ez a végső, amikor már biztos, hogy többet ma nem tanulok. :) Tegnap egyedül ücsörögtem "szünetben" a Kálvin téren és két külföldi csaj így odaücsörgött mellém és elkezdtek mindenfélét hadoválni egymással. Én meg csak ücsörögtem a pad szélén és eszegettem a melegszendvicsemet. :) Ahogy ott ücsörögtem ...ja bocsánat félbeszakítom ::: Nem találkoztam Balajthy-val tegnap! :D :D Hál' Istennek! :D folytatás...a majdnem-szembe padon ült egy nő. Telefon a kezében, valami zacskó vagy táska is volt nála, lényegtelen, de az a nő úgy üvöltözött körbe, csak úgy bele a világba, hogy nem tudtam mire vélni. Ordibált a motorosokkal, de persze csak messziről. Olyanokat mondott, hogy az nyomdafestéket nem tűr, úgyhogy most nem írom le Nektek. Komolyan, még utána mondani sem szeretném, sőt (bár ez lehet az én neveltetésemből következik, de) gondolatban is igyekszem nem kimondani. Szóval durva. :) De így kritizálta a vezetési stílusát mindenkinek.l Mindenki egy állat volt, aki úgy vezet, mint egy őrült meg minden. Nem tudom, de sztem meghalhatott valakije autó balesetben vagy valami ilyesmi, mert nem bolondul meg valaki csak úgy..szerintem. Aztán elkezdett telefonálni, de persze fülhallgatós izével, amivel elsőre nem esik le az embernek, hogy telefonál csak annyit lát, hogy ordibál. Mindenkit szidott. Macinak mondjuk bejött volna a szöveg, meg persze igaza is volt, de akkor is...nem kell kiabálni. Szidta a kínaiakat, a betelepedett külföldieket meg ilyenek. Nem elemzem tovább. :)

Szóval megvolt az egyénileg magamnak kiszabott 1 órás szünetem és mentem vissza tanulni. 2-kor eszméltem, hogy nehezen fogjuk elvinni Macival szervizbe a telefonom, ha nincs nálam...merthogy itthon felejtettem reggel.Végig gondoltam meg minden. 1 órával kevesebbem volt mint azt eredetileg elképzeltem. Ha minden úgy megy, ahogy szokott, akkor 2 órára van szükségem 5 tétel átnézésére, és utána jöhet az amit meg kell tanulnom. Ez nagyjából 2 és fél óra, de ezeket is csak max. 2x elolvasom és a következő napokban bekerülnek az "ÁTNÉZNI!!" listámba. Nekem volt 1 órám 5 tétel átnézésre és 5 tanulásra. És megcsináltam. Profi vagyok, vagy profi vagyok? :D Szóval haza rohantam, átöltöztem, felszedtem a telefonom és rohantam az örsre, ahol már Maci várt rám. Kajáltunk egy kicsit és mentünk a szervizbe, ahol egy pár ezer forinttal olcsóbban megcsinálják a telóm, mint számoltuk, de ennek én szívből örülök. Viszont, hamár az elhatározás megszületett, hogy Macit kérem meg az ideiglenes kölcsönre akkor a kölcsön kifizetésére is módot kellett találnom. Forgott az agyam és arra a következtetésre jutottam, hogy felhívom a tavalyi munkaadó csajt. Felhívtam, és tökre kedves volt. Nem is említette, hogy Kennyvel mi voltunk az év arany málnásai csak mi kertészkedésben meg semmi ilyesmi. Mondta, hogy még nem biztos, de feltehetőleg lesz munka, majd hívjam fel. :) Szóval majd felhívom, meg még holnap is intézkedek 1-2 esetleg 3 munkával kapcsolatban. Minden lehetőségnek utána szeretnék járni. Nem szeretném, ha lustaságom határozná meg az idei nyaramat. Szeretnék minél több lehetőséget kiaknázni és így minél több álmomat megvalósítani. :) És ahogy most kinéz még talán sikere is lesz a dolgoknak. :)

na, de szombaton buli volt. Meséltem? Nem? Nem tudom már mit meséltem és mit nem. A buli kicsit lapos volt...vagyis, ahogy Sanyi nagyon helytállóan megfogalmazta. Nem találtam a helyem. Nem volt meg az az igazi társaság aki jóvá varázsolja a bulit? Nem tudom. Volt részegedj okosan, meg csocsó meg pipa meg pia meg társaság és természetesen jó zene is, de nem volt olyan zene ami a partyból bulit csinált volna és talán ez is az volt ami lapossá tette az egészet. Persze nem volt rossz. Boti totál kész volt meg Maci is. Maci nem is ivott olyan rengeteget, de Boti...csoda, hogy nem hányt. :D De alapjáraton tetszett. Norbi keményen helytállt 10-ig (?) amíg nem ihatott. :) Előtte meg pénteken...úgy hallgatta végig a hisztimet, mintha...mint aki szívesen hallgatja Utána meg Maci úgy hallgatta végig mintha kötelező lenne...vagyis még úgy sem. Mert (abszolút jogosan néha nem bírta tovább...) Nagyon szeretem...sajnálom, ha hisztizni szoktam. :S

Zsófi valamelyik nap kérdezte tőlem, hogy mikor van Tünde nap, én meg hirtelen nem tudtam megmondani Neki, pedig már 7 éve ismerek egy Tündét akivel elég jó viszont is ápoltunk/unk...szóval rácsodálkoztam, hogy dunsztom sincs a dologról, majd miután letettem a telefont arra csodálkoztam rá, hogy 2 héttel le van maradva a naptáram. Odalapoztam a mai héthez és mit látok elseje alatt? Tünde nap. :) Szépen kijött a dolog. :)

Jaaaj! és tudjátok mi törtét? Először esett meg velem az érettségis rémálom szindróma. Durva, mert az írásbeli matekkal álmodtam, amit éppenséggel pont nem abban a teremben írtam mint valójában. Nem is emlékszem konkrétan mi is volt a tragédia,de nem volt valami jó azt tudom. És még álmodtam mást is. :) Egyik nap azt álmodtam, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár összeomlik...vagyis...akkor épp egy múzeum volt, amit az 'istenek" romboltak össze a világvégével együtt. A borzalmas ebben az álmomban az volt, hogy a családommal voltam...akármennyire furán hangzik is. Ott voltunk. Az egész család, de...Maci nem volt velem és anyáék nem engedték, hogy megkeressem...vagyis...azt mondták, hogy nem menjek, mert meghalok. De...Világ vége volt! hogy az jó életbe ne haltam volna meg? És akkor meg már...nem is tudom Nem volt valami jó. Aztán valahogy kiderült, hogy az egész egy cseszett nagy ugratás volt és nincs is Vvége csak mittudom én és a könyvtár-múzeum újra épült kicsit színesebben, kicsit szebben és mi meg végig mentünk a múzeumon. Érdekes volt. Mostanában is szoktam álmodni dolgokat. CSak mostanában nem emlékszem pontosan, hogy mit.

Mondtam már, hogy Beri és Balázs házasodnak? Mondtam, hogy ott voltam amikor kiválasztottuk Beri ruháját? Meséltem eleget? :)

Nagyon szeretlek Maci! :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.