Voltam kint a kicsikkel a játszótéren. :) Kint voltunk másfél órán át, és én nem tudtam végigolvasni ezalatt csak másfél oldalt, mert Merci mindig mutatott vmit, vagy löknöm kellett a hintán. Nem mintha nem néztem volna szívesen, csak kicsit meglepődtem, amior hazafelé rádöbbentem a tényre. Amúgy meg nagyon aranyosak. Szeretem a játszótereket, és szeretem nézni az embereket, és ehhez nincs jobb hely a tereknél, és az áruházaknál. Érdekes. Foggalmam sincs, h mit nézak, néha nem is gondolkozom rajta. Néha az öltözködésüket figyelem meg, máskor azt, h mit csnálnak, és van amikor csak az arcuk érdekel. :) Most a gyerekeket és a szülőket figyeltem, ahogy a szülők mindig ott voltak a gyerek mellett a mászókánál, és ugrásra készen tartották a kezüket. :) És még én tartom magamat egy kicsit túl aggódónak... :) Most viszont egész jól viselkedtem. :) Nem szóltam rá semelyik tesómra. :) Csak néztem ahogy játszanak. Csak akkor szóltam, ha napra mentek és levették a sapkájukat, amit anya mondott, h vegyenek fel, ha napon vannak.

Ma vhogy ez a kis 'kikapcsolódás' el is vette minden energiám. Lehet, h azért mert én nem vittem sapkát és végig a napon álltam, de akk is. Jó volt hintáztatni a Mercit, a Botit, és még én is beleültem egy fél percre. Aztán ki is szálltam gyors ütemben, mert nem azért csnálták a játszóteret, h a nagobbak üljenek benne...bár én még belefértem. :) ezzel kapcsolatban megint rájöttem, h 'jobban kéne vigyáznom a vonalaimra' :P Mivel már nagyon kicsi hiányzik ahhoz, h ne férjek bele a hintába... :( Szeretek hintázni, és ha ehhez az kell, h foggyak...hát akk nincs sok akadálya. Ez amúgy is benne van az elintézni valóim között.

Mit is akarta ezzel? Ja hogy ma már így nem volt kedve pakolni. Persze, h ma kéne a segítség anyának. Hétfőn jönnek a munkások, szobává alakítják a garázst, és kicserélik a nappaliban az ablakokat. Végre lesz külön szobám. De már el is ment a kedvem tőle. Jó nem. :) Ez hazugság. De ma kiderült, h az összes ágyneműhuzat, és terítő, és a törcsik mind az én leendő szobámban, az én leendő szekrényemben lesznek... Oké ez csak egy apró kis dolog, de majd amikor tanulnom kell, és mindenképpen nyugalomra vágynék, akkor fog mindenkinek kelleni az ágyneműhuzat...stb Segáz. Nem leszek végre a Grétivel egyszobában, ami nekem megér ennyit. Bár még a Berivel nem eggyeztettünk, de remélem én kerülök abba szobába... Najó ezt megbeszélem Vele. ...Most. :)

Ja és ma még lehet, h írok...

Szeretlek Maci! :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.