Nem fogom elkövetni ugyanazokat a hibákat, melyeket te elkövettél
Nem fogom hagyni, hogy annyi szenvedést okozzak magamnak
Nem fogom azt az utat választani, amelyet te választottál
Oly kegyetlenül buktál el
Keservesen megtanultam, hogy sose menjek túl messzire

Miattad
Már sosem térek le a járdáról
Miattad
Megtanultam biztonságosan élni
Hogy ne sérüljek
Miattad
Túl nehéznek találom, hogy bízzak
Nem csak magamban, mindenkiben, aki körülöttem él
Miattad
Félek.

Elveszítem az irányt
És nem soká újra megmutatod
Nem sírhatok
Mert tudom, szemed éberen figyel
Kényszerít, hogy hamis legyek, mosolyogjak, nevessek
Életem minden napján.
A szívem talán képtelen összetörni
Mert már a kezdetkor sem volt egész

Miattad
Már sosem térek le a járdáról
Miattad
Megtanultam biztonságosan élni
Hogy ne sérüljek
Miattad
Túl nehéznek találom, hogy bízzak
Nem csak magamban, mindenkiben, aki körülöttem él
Miattad
Félek.

Végignéztem a halálodat
Hallottam kiáltásod,
Minden éjjel, mikor aludtál.
Túl fiatal voltam
Jobban kellett volna ismerned, minthogy rámbízd magad
Sosem gondoltál senki másra
Csak a kínjaidat láttad
És most felzokogok
Az éjszaka közepén
Egy újabb átkozott gondolat miatt

Miattad
Már sosem térek le a járdáról
Miattad
Megtanultam biztonságosan élni
Hogy ne sérüljek
Miattad
Megtettem minden tőlem telhetőt, hogy erről megfeledkezzem
Miattad
Már nem tudom, hogy kell valakit közel engedni magamhoz
Miattad
Szégyellem az életem, mert teljesen üres
Miattad
Félek.

Miattad
Miattad

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.