Szóval ott tartottam, hogy tudtátok, hogy szerdán írtam az első hivatalos ZH-mat. Már az olyat, ami nem kis zh. Mert az egy kicsivel más. Szóval be voltam ijedve rendesen, hogy mi lesz. Tudtam, hogy meg kell írnom 40%-ra, de tudtam, hogy gyakorlatilag nem tudom mit is kéne, mit is lehet erre még tanulni. Készültem, persze, meg oldottam meg feladatokat, de nem éreztem úgy, hogy flottul fog menni a dolog. Mégis nyugodtabban indultam el, mintha sokkal többet tanultam volna és csak akkor jöttem rá, hogy ez a vesztesek nyugodtsága, amikor ott ültem arra várva, hogy megkapjam a lapokat. Szóval kicsit para. Szerintem marha rosszul sikerült, de másnap meg ugyanebből a tárgyból (kémia, ha nem találta volna ki mindenki elsőre) szintfelmérőt írtunk. Amitől meg az függött, hogy felvehetem-e ezt a tárgyat idén, vagy csak a következő félévben. Tehát, h elbaszok-e egy fél évet vagy sem. Szóval eléggé szükséges, hogy sikerüljön...(még nem tudom az eredményt) Ennek a szintfelmérőnek nem 40, hanem 60%-osra kellett sikerülnie. (hangsúlyozom, még nem tudom az eredményt) És azt hiszem, hogy eléggé jó érzéseim vannak a dologgal kapcsolatban. Ehhez már tudtam, hogy hogyan álljak hozzá, tudtam, h kb milyen feladatok lesznek benne. 10 feladatból 9-et meg is tudtam csinálni. Szurkoljatok légyszi'! Kérdés: Szerintetek mikor hívott fel az én kedvenc nővérkém? :) Naná, hogy doga alatt... Örültem neki nagyon, amikor már csak fél órám volt hátra, akkor csördül meg a telefonom...vagyis nem csörgött, csak rezgett én meg az első sorban ültem és előttem a tanári asztal...laza volt. De kinyomtam és az asztalra kitettem a zsebemből a tel-t.

Odafelé mentünk vagy 5-en együtt, kifele amikor jöttem már mindenki lelépett. Olyan szépen otthagytak, csak néztem. De szerencsére Dancával összefutottam a buszpályaudvaron. Annyira bírom azt a gyereket. Komolyan mondom tisztára olyan, hogy mellette nem lehet nem folyamatosan nevetni. :) Vicces volt a hazaút. Megbeszétük, hogy a köcsögök mindenkit simán otthagytak. Mesélt vicces, részeges sztorikat, majdnem eltévedtünk, mert "erre rövidebb az út", de sikerült haza jutni. :) Itthon, előkaptam a 4 sört, amit még veszprémben vettem, beraktam a hűtőbe, majd egy kis idő múlva átmentem Norbiékhoz. Zenét hallgattunk, piáltunk. Beszélgettünk, majd filmeztünk. A Kujot néztük meg. Jó szar film, hogy őszinte legyek. A könyv 100szor jobb. És tegnap ittam pálinkát. Ez azért nagy szó, mert a legtöbb alkalommal a pálinkázásaimnak nem szokott jó vége lenni. De tegnap nem volt gáz. Mondtam, hogy nem kérek, mire közölték, hogy már ki van töltve. Köszi. :) Lehúztuk és az egyik srác, Geri megszólal: "hát eléggé denaturált íze van..." Öööö....akkor jó. Szimplán borzalmas volt. Olyan fejem lehetett utána...el se tudom képzelni. Aki rám nézet, csak elnevette magát. :) Nagyon jól esett. :D

De ennyit mára, mert lefagynak az ujjaim. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.