Itt ég előttem 7 ...6 pici plusz egy nagyobb gyertya. Szokásomhoz híven, már megint gyertyázom. De ezzel nincs semmi baj. A gyertyák megnyugtatnak. És olyan szépen világítanak. :) Annyira jó lenne a fotelemben ülni, és onnan hallgatni a zenét...Tudjátok mi ezzel a gond, hogy...be kell vallanom...nő vagyok. És ezáltal sok olyan hülyeségem van, ami esetleg egy pasinak nincs. És nem a fotellal van bajom, nem a zenével, vagy a hangfallal vagy ilyesmi. Egész egyszerűen úgy érzem "Nekem erre nincs időm." Pedig van, de ha leülök, egy pár perc múlva fel kell állnom és tennem kell valamit. Pedig annyira szeretek ücsörögni és semmit tenni. Nézni a gyertyák fényét, hallgatni a zenét...de melyiket? Mondanám, hogy bármelyiket, de nem mondom, mert nem mindegy. Vannak dolgok amikre azt mondom, "mindegy" de...a semmittevős ücsörgéshez nem mindegy milyen zene szól. Én mondom Nektek. :) Amikor már én is úgy érzem, hogy semmi dolgom, akkor már inkább alszom. :) Jaaaj...ma is 2-kor keltem. :) Nem tudom hogy csinálom. Talán hozzá játszik az, hogy minden nap 1-2 közt fekszem le...? Lehet. De valahogy nem visz rá a lélek, hogy lefeküdjek aludni. És tudom, hogy ez nagyon szar lesz majd suliidőben...tudom...a törvény tiltja, hogy szünetben kimondjam 'Suli' de most hogy mondjam máshogy? Lehetne, de azt is tiltja a törvény, hogy olyat mondjak 'majd, ha vége a szünetnek...' Na jól van. Ha már így írogatok: Tegnap beszéltem Tündével, ezt asszem már mondtam. Beszéltünk sok mindenről, ezt nem tudom mondtam-e, de gondolom gondoljátok. Elkeseredtem, amikor letettük. Nem azért, mert olyan hűű, de jót beszélgettünk. Nem. Azért, mert...mert egyszerűen olyan dolgokról beszéltünk, amik elkeserítenek. Elmesélte, hogy szar Neki, h már nem beszélünk annyit. (Kíváncsi vagyok mennyi ideig kereste az ajándékom.) Mondta, hogy rettentő sokat dolgozott azon, hogy meg tudja szerezni amit nekem szeretett volna adni karácsonyra, mégse sikerült Neki. Őszinte voltam Vele, és ez jól esett, közben nem tudtam olyan alapvető dolgokat elmondani Neki, amik...így hozzá tartoznának az őszinteséghez. Így is azt kell mondanom, hogy profi vagyok. :) Ilyen szépen szerintem senki  nem tudja közölni a másikkal, hogy egy *****. :) És nem is mondott rá semmit. Nem is tudott volna. Szerinte meg az durva ahogyan én öltözködöm. Szerinte fiúsan öltözködöm. A kabát a sál a cipő...ezeket mondta. Ezek azok amik így egyből eszébe jutottak. Nem mondta, hogy hmm igazad van, egy másfél éve bárkit lekurvázok, aki így néz ki az utcán. Nem. Azt mondta, fiúsan öltözködöm. Hát lehet. DE! A kabátom megvan 3 éve. A cipőm meleg, nem ázik át, a sálam Macitól van. Igazából nem is az enyém teljesen (a sál), de kihasználom az alkalmat. Amíg nálam van, hordom, utána meg már úgysem kell semmi emlék ami Macihoz fűz... (persze a legpozitívabban értve. Amikor már nem lesz nálam, akkor már nem kell semmi ami hozzá fűz mert akkor majd úgyis találkozunk otthon. :) ) Nézzen mindenki naívnak nyugodtan. (Remélem nem így van.) A lényeg, Tünde nem szólhat egy szót sem, minden amit hordok gyakorlatilag olyan ami a kényelmem szolgálja, és szerintem nem katasztrofális az öltözködésem. Szerintem az a megjegyzés, hogy " Persze, nekem is volt egy olyan korszakom..." igen, szerintem ez olyan, ami...azt jelzi, úgy érzi jelentős annyira a korkülönbségünk, hogy az ennyit számítson. Szerintem én ilyen vagyok, szerintem én ezt nem fogom "kinőni" szerintem semmi baj nincs ezzel, mert én NEM SZERETNÉK OLYAN LENNI AKI ÚGY ÖLTÖZKÖDIK, MINT EGY R***C. És ez az, amit nem mondtam. De el fogom mondani, csak...tudom, h hogy fogja fogadni. Annyi düh van bennem. Rá vagyok dühös, amiért ekkorát változott? Magamra, amiért nem változtam Vele, vagy amiért nem tudom elfogadni azt ami lett Belőle? Vagy csak szimplán a szitura, az életre, amiért ekkora köcsög, hogy direkt mindig azokról derül ki, hogy....milyenek, akiket a legjobban szeretek? Utálok mindenkit, mert félek, ez a normális, vagy csak nem szeretnék több olyan emberrel találkozni, akiben csalódnom kell? Félek attól is, hogy én ilyen leszek, ezért talán minden erőmmel azon vagyok, hogy ne legyek? Utálom! UTÁLOM! Ekkora "vihart indít bennem egy beszélgetés. És igen már megint ott tartunk, hogy nő vagyok. Mert csak egy nő képes arra, hogy ennyit agyaljon valamin. De nem! Ismerek legalább 1 olyan fiút, aki ugyanennyit, ha nem többet agyalna egy ilyesmi dolgon. De mind1. Nem tudom, azt mondja, ha én már ezt magamban lezártam, akkor nincs értelme, akkor nem is számít arra, hogy ebből bármi is lesz még. De ha nem, akkor megéri próbálkozni. Szerintetek lezártam? Szerintem igen, de van egy rés, amin még talán befér az az egész amit Tünde hordoz magával, talán van esély arra, hogy mégis, de...én nem tudom elfogadni azt ami lett. És ezt nem tudom elmondani Neki. Hogy mondjam el Neki? "Mért mi lett belőlem?" És mennyire jogos lenne a kérdés! Igen. Mi is lett Belőle? Egy olyan nő, aki a házasságban gondolkozik, mikor...az "Ex-legjobb barátnője" (ezt csak én gondolom így) úgy érzi nem kéne. Nincs kész rá, persze a kapcsolatának nagy részén nem voltam jelen. Nem tudom, h milyen is igazából Páki. (Tünde barátja) De azt tudom milyen Tünde, és azt is tudom, hogy...sok mindent tudok. És azt hiszem lehet, h túlértékelem a tudásom, de félek, nem. Nem szeretném senki kapcsolatát beskatujázni. Úgyhogy erről ennyit.

Na jól van. Abba fejeztem a szenvedést. :) Mindenkinek szép álmokat! (bár úgyis holnap olvassátok majd el, amikor már senki sem alszik, de mind1)

Maci ma volt nálunk. Kártyáztunk. :) Nem mondom, hogy erről csak ennyit tudok írni. Nem. De asszem, senki sem kíváncsi az ömlengéseimre. :P :) Egyszer hallottam egy olyat, hogy "jó neked könnyű írni: Maci így, Maci úgy..." Hát mostanában azért nem ez a jellemző. :) Nem mondom, ha mindent leírnék amit gondolok, akkor legalább 3x ennyi lenne az olvasni valótok. :P :)

Na, most már tényleg mindenkinek szép álmokat. :)

 Nagyon, nagyon szeretlek! :)

"- Barátok leszünk - mondtad csendesen
S ha te mondod, hát elhiszem
Hazudni kell majd (ez megy nehezen)
Mert egy jó barát az nem ilyen"

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.