Voltam Bécsben, iskolai kirándulásként. És ha most szűkszavú lennék akkor összesen ennyit írnék a dologról, de mindannyian tudjátok, hogy nem vagyok az... :) Az egész úgy kezdődött pénteken, hogy 4-kor keltem. :) Igen. Az arcom vidámságot, és kipihentséget tükrözött. :) Szépen, komótosan elkészülődtem, és pont időben épp nem, de úgy még 'belefér' időben elindultam. Kimegyek a buszmegállóba, útközben 1 busz sem húzott el az orrom előtt, megnézem, csak informálódás céljából, hogy mikor indulnak buszok az örsről...na szerintem itt szúrtam el a dolgot. Tök más volt kiírva, mint ami neten van fent. Ráadásul nem emlékeztem pontosan arra, hogy mennyi idő alatt ér oda meg ilyenek. Szóval nem tudtam, hogy 2 perce ment-e el, 2 perc múlva jön, vagy egy órát várhatok, és mindenről lecsúszom, tehát sprint haza. Apát felkeltettem... :s és Ő bevitt az örsre, ahol is Lettivel találkoztam. Az odaút sima volt. :) Buszra mi szálltunk fel utoljára, ahogy az az osztályunk lány tagjainál szokás. :P :) Nem volt már olyan hely, ami ilyen 2 ülés 1más mellett... Ülhettünk volna a Dorka mellé...amit így inkább kihagytunk, és egy 10-es srác mellé... Vhogy Dorkát egyikünk sem vállalta be szívesen, ezért megkértük hogy üljön el, és Ő szívesen megtette ezt nekünk. Egy volt csak ezzel a probléma. Mégpedig az, hogy ez az ülés pont Ádiss és "Brigus" ülése előtt volt... -.- Kiakasztó. :) :) Nen tudtam, sírjak, vagy nevessek. :) Brigusnak, amikor nevet olyan hangja van, mint egy beteg vizilónak. A barátnői meg olyan színvonalon helyezkednek el, mint Ádiss amikor részeg. :P :D Erről jut eszembe... :D Egyszer, amikor még Tündével minden rendeben volt, meg minden, a nagymamájáéknál vltunk, és ott volt az egyik ismerősük is (piros sálban) És valahogy szóbajött a színvonal szó, mire Bence, Tünde öccse megszólal: "Nóra színvonala piros..." :D Annyira aranyos volt. :) (Nóra eközben épp sálát maga körül lengetve forgott a tengelye körül.) Szóval minden király volt. Odafele megnéztünk egy szintén magas színvonalú Magyar filmet... -.- , a csinibabát. Namost, aki még nem látta, annak csak annyit, hogy NE nézze meg, akinek meg volt szerencséje hozzá, az tudja, hogy egy olyan reggel után, amikor 4-kor keltem és nem vágyok másra, csak egy kis zenére, meg alvásra, akkor egy a füledbe ordító csinibaba nem lendíthett sokat a hangulatomon. Azért végignéztem. Ádissék közben mögöttünk végigdumálták, ordítozták az egészet. Nem voltam kiakadva egy cseppet sem, amikor nem hiányzik semmi csak a csönd, és nem lehet annyira felhangosítani a telefonom, hogy elnyomjon minden külső hangot... :) Ezek ellenére tetszett még az odaút is. :) Elérkeztünk a nemtudom milyen kastélyba, ahol végigmentünk a múzeumon. Oda kaptunk ilyen kis beszélőkét, amin gyakorlatileg végig idegen mondtak nekünk minden fontosabb infót. Természetesen Vajda beközölte, hogy a 12-esek ne kérjék magyarul, hanem angol, német a nekünk való nyelv. Nem volt gáz. Magyarul kértem. Szegény Lettinek meg kikérte először németül, de Letti javított angolra. Elindultunk szépen komótosan, és végigmentünk a múzeumon. Fülhallgatóval ketten hallgattuk az én szövegemet közben. :D Kiállítás után körbementünk a kisvásáron ott a kastélykertben.  Vettem egy bögrét (ld: facebook/ Letti képei/ Bécs) és jól elvoltunk. Amikor a bögrét vettem, eredetileg forrócsokit kértem, és hozzá a bögrét, de simán beközöltem, hogy "plíz ván bögre" :D Ez a 11 év amit angollal töltöttem igazán hasznos volt. :P Aztán elindultunk kajáért. :D Letti: "Lárdzs csikken filé plíz. ...can áj hev... öö izé?" :D A különbség kettőnk közt (sokminden mellett) hogy Ő csak 1 éve tanul angolul... :D

Szerintem ennyit mára, a maradékot majd vmikor napközben leírom... :)

Nagyon szeretlek! :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.