A napom feldobásához és ahhoz, h úgy érezzem 'nincs semmi vész, nem lesz semmi olyan, amilyen megérzésed van mindennel kapcsolatban' elég volt egy ölelés. :)

Ma átjött Maci reggel, átrendeztük a szobám, egy pillanatig elkeseredtem vmi miatt...foggalmam sincs mi miatt, de pár percre olyan szar, sértődött kedvem lett, mintha meglenne... :P Sokkal hangulatosabb így az egész szoba egész kinézete...Mikor jön vajon át Letti v./meg Bea...? (amikor hívom őket? Sanszos nem?) Szval a lényeg, h nagyon szeretem Macit, és nem tudom, h mi bajom volt. Talán csak álom. Persze az előző mondatnak semmihez semmi köze, csak beugrott, de talán tényleg csak egy érzés volt. Végülis nő vagyok...minden lehetséges nálam így érzelmileg. :) Aztán Maci haza ment, én meg itthon maradtam... :( Kiteregettem, hajat mostam, megint teregettem, aztán kajáltam és indultam Zsófival találkozni. Féltem ettől a találkozástól. Féltem, hogy sok volt az 'úgymond-szünet' de nem. Nagyon jót beszélgettünk. Sikerült mindent elmondanom Neki amit gondoltam, és úgy láttam Ő is úgy gondolja ahogy én. És ennek nagyon örültem. :) Sőt...most is örülök neki. Persze nem annak, amit gondolunk, henem annak, h ugyanaz a meglátásunk. Remélem nem bántottam meg semmivel, eléggé őszinte voltam. De asszem egy jó barátnak ez a dolga. Az őszinteség, még, ha az a másiknak esetleg fáj. Na, de akkor most azt találjátok ki, h hol voltunk... :) Hát hol...a Starbucksban. A kedvenc helyemen. :) Annyira hangulatos, hogy sztem, ha sikerül bejutnom, akkor ott szeretnék dolgozni egy ideig. :) A társaság, és az egész...az illatok, az emberek... Amíg ittuk a kávénkat odajött egy srác, aki előtte kiadta nekünk a kv-t és megkérdezte leülhet-e, megkérdezte mit iszunk, és megkínált minket abból amit Ő ivott... Olyat veszek legközelebb...jó persze úgy könnyű, ha az ember ott dolgozik... :) Akkor én is tudnám, h mi a legfinomabb. :) de mind1. Zsófival elviccelődtünk egy kicsit azon, h hogyan tudnánk benyúlni a srác piáját, de végül hagytuk az egészet. Kávézás után megbeszéltük, h még pont van pénzem 2 sörre. :) De előtte menjünk el pisilni. :) Amíg mentünk eszünkbe jutott, h kéne venni rágó, amíg a rágóst kerestük eszembe jutott, h ha rágót, akkor nincs sör, ha nincs sör, akkor... akkor nincs sör. :) Különben is a sör egészségtelen nagy mennyiségben. :) Szval a rágó mellett döntöttünk. De nem találtunk csak 200-ért, ezért elindultunk a Déli felé, mivel a Blaha egy lepukkant hely, tele cigányokkal, oda nem megyünk sötétedés után szívesen. Elmentünk a Deákra, közben beszélgettünk, közben leültünk és dumáltunk tovább... Jó érzés volt személyesyen is megbeszélni azokat Zsófival, amiket gondolunk. Jó volt megtudni, h mit gondol, mit szeretne csinálni. Remélem ezzel nem vagyok egyedül.

Az ölelés:

Figyeljetek ez egy naggyon hosszú történet. :) Amikor leszálltam a buszról az örsön, és mentem a metró felé, egyszer csak szembe jött egy ismerős alak. Így nézem...Te ez mondom nagyon ronda. Menekülj! :P :) A Roland volt, Maci volt osztálytársa. :) Jött felém tök komoly arccal. Azt hittem megáll 2 puszi, aztán jónapot. De nem. Nem állt meg. Helyette megölelt, 3 puszi, megkérdezte hova megyek, mi van Velünk Macival, megverje-e vmi miatt vagy nem...stb. Olyan...jókedvem lett utnána. Elmúlt az a félelem, h nem lesz jó ez a találkozás Zsófival. Így lett egy kis önbizalmam, és már nem tartottam a találkozótól. Nem tudom miért, de sztem Rolandnak mindig is volt egy fajta pozitív kisugárzása, és ezt ma nagyon rövid idő alatt sikerült átadnia nekem, ami nagyon jól jött. :)

Starbucksban összefutottunk Tünde egyik volt pasijával. Ebben így nem is lett volna semmi extra, csak így megkérdezte mi van Tündével, én meg mosolyogva közöltem, h jól van, köszöni szépen... :) Fura, h kb 2 hónapja nem is beszéltem a csajjal, mégis tudom, h jól van, és nincs semmi baja, és ezt elő is tudom adni bárkinek szemrebbenés nélkül. Asszem mostanában fel fogom hívni Tündét. Nagyon érzem, h ez lesz...Érdekes megérezni, h mit fogok csinálni...ez így olyan, mintha egy elhatározás lenne, de nem az...ezt nem én határoztam el. Ennek így kell lennie, nem tőlem függ...nem sűrűn érzek ilyet, de amikor igen, akkor bejön, és akkor nagyon, nagyon furcsa az egész.

Amikor hazafelé jöttem elkapott a jókedv. Gondolom a sikeres találkozó, és a kv miatt. :) Jaaaj nem is. :) Amikor mentem a mentrón a moszkva felé (ahol Zsófival megbeszélktük a talákozót) összefutottam 2 rokon-lélekkel. :) :) Ilyen még talán nem is volt velem. Így felszállt egy házaspár, és már felfigyeltem a nénire, amikor észrevettem a bácsit...És akkor tudtam, h a bácsival olyan jót tudnék beszélgetni, mint idegennel még soha. :) Amikor tudom, h ugyanazt figyeli az embereken mint én. Nem tudom, h honnan, de tudtam, és tudtam, h Ő is tudja, amit én. Láttam a szemében. :) Aztán nézelődtem tovább, végig az embereken, (már abban a tudatban, h nem egyedül nézelődök) megláttam egy srácot, akinek ugyanaz volt a szemében, mint a bácsinak...annyira furcsa volt. Olyan...hihetetlen, h 2 emberrel is egy metróbal ültem, akik olyanok mint én...vagy legalábbis nagyon hasonlóan gondolkoznak. :) És mindkettővel egymásra néztünk (külön-külön) és tudtuk, h mi a helyzet. :) olyan...megnyugtató volt. Így összemosolyogtunk, és...és ennyi. :) Jó rágondolni. :)

Hazafelé, pedig nem volt senki rokonlélek, de...figyeltem az embereket. Elkapott a jókedv a már fent leírt dolgok miatt, és jó volt. :) ilyenkor megtisztulnak a szemeim...oké. Ez hülyén hangzik, de teljesen másképp látom a dolgokat. ilyen tiszta pozitívan. Egy kicserélt, pozitív Zitta lettem, és figyeltem. Mindent figyeltem ami nekem fontos. Az emberek mimikáját...stb. Volt egypár a buszon. Kb 3x ültek át máshova. De nem azért mert ez Nekik jó volt, hanem mert a csajnak jó volt. Mert a pasi csak azt szerette volna, h a csajnak jó legyen. Az ilyeneket olyan jó látni, közben meg somolygok magamban...milyen fura, h az ember mindet megtenne annak akit szeret. :)

Most akkor is...az a teljesen nyugodt Zitta vagyok, akit ha zavarnak s dolgok annyit nem törődik velük, és annak ellenére, h tudom, ez az érzés nem fog sokáig tartani, (Sosem tart sokáig) örülök, és minden pillanatát igyekszem kiélvezni. :) :)

Csütörtökön próba után palacsintázás! :) A nagyiban. Aki szeretne jöjjön, hozzon pénzt, és jó lesz. :) (nem én találtam ki, kérésre hirdetek, de szívesen teszem.) :)

Szeretlek!! Nagyon... :) :)

MÁR CSAK 3 NAP!!! :) :) :) :) (Ne őrülj meg! kössz.) :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.