Reggel egy hirtelen ötlettől vezérelve beültem a kocsiba, hogy anya vigyen el egy ideig, (am is vitte a fiúkat) pedig még bőven időben voltam. Amíg a fiúkat bevitte a suliba, én kint vártam a kocsiban, és néztem az embereket. Tele volt az utca. Mindenhol gyereküket kísérő anyukák vidáman mentek az iskola felé, volt olyan is, aki egyedül bandukolt a Béla utcában, miközben próbált láthatatlanná válni az épp most érkező nem tudom milyen tanár előtt. A legjobban mégis a vidámság tűnt fel. Mindenki boldogan ment befelé. Ahogy a gyerekek előrerohantak a járnán, anyukájukat, kisebb tesóikat lehagyva, büszkén magukra, hogy milyen gyorsak, a kisebbek arcán főleg. A nagyobbak már nem voltak annyira lelkesek, de akkor is idilli volt a kép. :)

Ma volt az első külün kémia...2x 90 perc...azt hittem, meghalok a végére. De ezt a részt különösen szeretem. (Ezt még tudom...) :) Ria is pont oda iratkozott be, mint én. :) Legalább nem vagyok egyedül.

Kenny megmondta, h mi a baja. Nem tudtam rá mit mondani. Nem igazán tudok olyat mondani, ami ne sértené meg ennél jobban, de nem is baj. Még mindig nem tartom a problémák legjobb megoldásának, ha látványosan megsértődöm. De ez lehet, h csak azén hülyeségem. :) Am annak ellenére, hogy mindjárt vonyítok annyira fáj a fejem egész vidám vagyok. :) Sokkal jobb, ha úgy fáj az agyam, h nem zavar senki az önsajnálatban. :) És ennek örülök. És így igyekszem nem is észrevenni az egészet, ami elég nehéz, de ha nagyon igyekszem, és csak az írásra koncentrálok, nem arra ami nem jó, akkor le is lehet csökkenteni a fájdalmat. :) és ez most sikerült. :) Tök jó. :) A holnapi törire pl most azért nem tanulok, mert meghalni készülök. Még egy pozitívum abban, ha migrénem van. :)

Ma Maci megint nem ment faktra. Helyette eltévedt velem az Üllői útnál. :P :) Aztán meg a Szemmelveisz előtt ücsörögtünk vagy másfél órát. :) Végül megérkezett Ria, és menni kellett. Maci haza ment, mi kémiázni. Érdekes, hogy mennyire szeretik az ottaniak közül a fiúk apró bogyókkal dobálni a lányokat... Meg nyomogatni a csapot... :)

A hét legérdekesebb kérdései:

    Ha minden csöves ember, akkor minden ember csöves?

    Hogy hívják Caligula császár mostoha nagyapját?

Volt ma még vmi érdekes? Ja? Tesi óra. Kedvencem! Komolyan, Elmaradt a tánc, de a tesi nem. mindenki bepróbálkozott azzal, h nincs cuccom...stb. De a babi nénin persze ezzel sem lehet kifogni. Akkor fekvőzünk... Nemár! És tényleg. Mindenki. Felmérés. Egyesével. Ő számol. (futásnál se tudta számolni a köröket, most se sikerült Neki egész pntosan...) De mind1. A szándék megvolt. Nekem így konkrétan, minden megerőltetés nélkül 4 fekvőt sikerült megcsinálnom...lehet, h gyúrnom kéne?

Tamás Lacival megbeszéltük: egymást húzzuk majd karácsonykor, és meglepetés szerűen vesszük egymásnak a Quimby koncertre egy jegyet. :)

Szeretlek! :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.