Sajnálom, hogy tegnap nem sikerült írnom. Lett volna mit. :) Pénteken sem estem túlzásba... Annyira jó volt a szombatom...egy része. Ez most egy sűrű hétvége volt. Najó...ha röviden szeretném, akkor annyi az egész, h egy pénteki beszélgetés után hoztam egy döntést, amit nehéz lesz valóra váltani, de majd nagyon igyekszem. Néha használnak a kemény szavak.

Azok után, h elsírtam magam a suliban, megcsináltuk a koncepciót a szalagavatós ppt-re, megvette Kenny a cipőjét, hazajöttem ettem, és mentem át Macihoz. :) (3 hónap! :)...volt ilyen kérdés? Nem, de aminek örül az ember, az úgy ki szokott törni. :) ) Macitól kerékbe. Nem írom le, mennyire jó volt. Nem tudom leírni. Van amit nem lehet. :) De meg volt a hangulat...bár..volt akinek hiányzott. Utálom, ha nem tudok segíteni. De Maci ott volt, és azért egy "kicsivel" jobban ért a vígasztaláshoz mint én. Hazaértem időben. :) (csodaszámba megy.) Még kerékben megbeszéltük Macival, hogy Szombaton REGGEL 8-ra átmegyek hozzá... (nem vagyunk egészen normálisak, de jól jött ki a dolog. :) ) Persze este elfelejtettem beállítani az ébresztőt, (anya telefonján, mivel az enyém Macinál maradt...) de felébrettem vmi fél7 körül... (totál hülye vagyok...ki kel fel maghától reggel fél7kor?? Én nem szoktam az biztos.) Legalább nyugisan elkészültem. A hévhez azért futottam egy kicsit, de pont elértem. Mikor megérkeztem, Maci még aludt... :) (Művésznőt szegénykét sajnálom egy kicsit...nehéz lehet ennyire bután élni az életed. Persze én nem szólok be senkinek, de ha mondok vmit, és mintha...mintha teljesen hülye lenne...mit lehet gyakorolni a szalagavatós ppt elkészítésén?? :):) ) Végülis mind1. A ppt-ből nem csináltunk sokat, (gyakorlatilag semmit) de a szándék meg volt. :) Hazafele a hévhez megint sietni kellett...ez egy kicsit...olyan történet, hogy valaki bezárta a bejárati ajtót Maciéknál és a kulcs meg eltűnt...persze meglett, csak ezzel elment egy pár perc... Aztán meg elfelejtettem leszállni a hévről, ami végeredményben jól jött ki, mert am se haza kellett mennem, hanem az amerikaiakhoz, és hozzájuk közelebb van a következő megálló...ezt is túl magyaráztam. Persze futnom kellett, és 7 percet késtem, ami nem feltétlen pozitívum egy "munkahelyen", de nem gáz. És akkor most jön a cím...az a 27. Ugyanis 27 órán keresztül vigyáztunk Grétivel (ill én 27, Gréti egy kicsivel kevesebb) ezekre a rohadék kölkökre... Nem tudom. Egyszerűen annyi minden megfordult a fejemben, amíg ezek visítoztak, h szinte már kijárna a börtön...najó az nem. De majdnem. :) Amikor azon kezdek el gondolkozni, h nekem sose lesz gyerekem az már egy kicsit gáz. Oké, hogy elég gyorsan meggondoltam magam, de akkor is átfutott az agyamon. Meg, h pofán vágom a 4 kis köcsögöt, ha még1x megszólal vmelyikük. :) A kaja az kritikán aluli volt,(Nálam az nem egészen normális, hogy csipsz az ebéd.) a fizetés meg a béka segge alatt... Ha úgy vesszük ( és nem számítjuk, h 2 órát elmentem) akkor 172 forintos órabérért szét...m a hétvégém, nem tanultam törit, nem tanultam irodalmat, nem olvastam a kötelezőből egy sort sem, és nem pihentem semmit. De...kerestem (az eltöltött időhöz képest rohadt keveset) 5000 ft-ot. Soha többé nem vállalok "túlórát". Az 1000ft-os órabér teljesen korrekt ennyi izgága, külföldi, idegesítő, hangos, vinnyogós, ráncigálós...stb gyerekre. Borzalmasan szenvedtem. Am is fárasztó 4 és fél szófosó kisgyerekre vigyázni, de, ha nem érted amit mondanak...telejsen kivagyok akadva. Besokaltam Tőlük. :) Iszonyatosan elfáradtam. A kissrác (aki még pelenkás és nem tud beszélni...még) olyan csöndes...ilyen halk kisbabát még nem láttam. Komolyan. Egyszer sem sírt hangosan. Egyszer előfordult, hogy hangosan nevetett, az nagyon  édes volt. Este, amikor a tesói elhúztak mellette és Őt otthagyták egyedül, csak megállt, és nézett, és hüppögött...annyira...azt hittem megeszem. :)

A két óra ami miatt nem 29 a 27:

Október 23. Deák tér. Ismerős Arcok. Ennél többet...Annyira jó volt. Komolyan. Nem lehet leírni. Ez is olyan...de ezt jobban nem lehet leírni, mint ami kerékben volt. Ez...ez...élőben az egész, és csomó ember, meg nem tudom, meg...látni...(jó. Nem láttam valami sokat, de amit látam...:) ) Meg hallani. Mert ugyanaz, mint felvételről, de teljesen más. :) :)

Najó mostmár túl hosszú lesz a beszámoló. Anniyt még, h Amcsiktól egyből mise, amin a "Csak a teste." így tökéletesen igaz volt rám. Most boldog vagyok a magányommal és a csönddel együtt. :) Az életemből jelen pillanatban Maci, meg egy kis alvás hiányzik, de ezzel asszem nem mondok újdonságot. :)

Nagyon...nagyon szeretlek!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.