Hát...a tegnapi nap eléggé össze-visszára, szarra, királyra sikerült. :)

A reggel érdekes volt. Nem egészen úgy sült el, ahogyan terveztem, de épp ezért nem szabad tervezni SOHA. Kenny nem vette az adást, h már megint a kifogásokat keresem. Aztán végül sikerült megmondanom Neki, h nincs kedvem átmenni hozzájuk...ebből majdnem sírás lett...Mind1. Akkor mondom azt, ami jó lett. :) Miután Kenny visszajött a suliba, kitalálta, h akkor nem este, hanem du. iszunk. Lemegyünk bástyába...annak ellenére, h mondtam, h nem szeretem, mert büdös, de mind1. Nem volt annyira para. Ittunk, megbeszéltük, h kinek mi a problémája, el tudtam mondani Neki elég sok dolgot, ami zavar/t/ és megértette. Aztán hazajöttem, lemostam magamról a füstszagot, ettem 5 pogácsát, és mentem Macihoz. :)

Ja? Táncpróba...egyszerűen nevetséges, amit csinálunk. Fél kettőtöl tartott volna fél négyig. Meg volt beszélve, h most hol nem lehetünk...aztán csak azzal, hogy kitaláltuk, h hol legyünk ha nem ott, elment 1 óra. Utána még be kellett üzemelni a magnót (fél óra) és kezdtük a próbát. Katasztrófa! "tegye fel a kezét, aki tudja az alaplépést." (5-6-an feltették a kezüket...) Úgyhogy elkezdtük (a 6. órán) az alaplépést megtanulni. De persze király lesz a szalagavató. :) Csak majd senki se fogja tudni, h mi is az a haladólépés... A lényeg, h már van cipőm a ruhához. Nem ment könnyen, de megvettünk Grétivel egy sima fehér pici sarkú cipőt. :) Úgyhogy már csak egy pánt nélküli melltartó kéne, és mehetek is a ruhapróbára. :) :)

Szval, Maci. :) Nem felejtettem el, h félbehagytam a tegnap estét. :) Elmentünk kerékbe. :) Ott volt...Zsófi (Deák) , Nóri, Dóri, Maci, és...mindenki. :) Nem sorolom fel. Megvolt a hangulat már akkor, amikor elindultunk. Az útközben elfogyasztott pezsgő is segített. Megérkeztünk. :) Először beszélgetünk, pipáztunk, aztán biliárd. Mindenki énekelt. :) Nagyon jó volt. :)

A mai nap veszekedéssel indult és cipővásárlással zárult. Ez így röviden. Végigjártuk a Keletit, a Teréz körutat, a nyugatit, az Andrássy utat, és végül az ázsiacentert 2 pár cipőért. De megvettük.

Most meg elég szar kedvem van. Eddig nem volt. Most lett. Túl nagy a szám néha. Csak van ami nálam evidens...Másnál meg nem. Aztán lehet, h nincs igazam. Ha nem én vagyok ott, akkor könnyen jár a szám. Én se vagyok jobb...sőt.

Zsófi! Remélem nincs gáz. Nem szerettelek volna elkeseríteni. :(

Maci! Nagyon sajnálom. :(

Nagyon szeretlek!

"Mondtam már néhányszor miért kell még százszor?"

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.