Mára sokmindent gondoltam, h le fogok írni, de mostanra a nagy részét elfelejtettem. Mondanám, h hosszú nap volt, de nem szeretenék hazudni. Nem volt az egész hosszú, csak egy része...konrkétan az amikor el kell döntenem, h mit is szeretnék csnálni itthon. :) Annyira jó, h itthon vagyok. Tény, hogy full agyhalál az itthonlét, mert nincs mit csnálni, de amikor nem vagyok itthon egész nap, akk nincs bajom a dologgal. Jó, ha van egy hely, ahol nem zaklatnak. Nekem ilyenben nincs részem, mert sokan vagyunk, de amikor végre sikerül  lerázni majdnem mindenkit...annál jobb nincs. Persze ilyenkor jön az, h akk most fel kéne hívni vkit, h megbeszéljek vele mindent, hogy elmondjam, hogy mennyire jó volt újra látni Macit 2 hét után, hogy milyen beszédes a barátja (Csók Zoli), aki a fél órás busz úton szólt össz. 2 mondatot. Én olyanokkal nem tudok beszélgetni, akiket kb csak látásból ismerek. Főleg akk nem amikor fáradt vagyok, és épp lerohad a lábam térdtől...fe-le úgy 10-10 cm-t ...Oké majd elmegyek orvoshoz. Majd. Amikor nem lesz ilyen meleg, és lesz egy kis időm, kedvem, energiám. Thát amint lehet.

Hol is tartottam? Ja...Am Maci,én nyertem, ne hidd, h olyan jó vagy. (olvasd csak visza az előző bejegyzésemet... ;) ) ööö szval. Kaptam egy nagyon aranyos sms-t Macitól, és tudom, hogy nem mondjuk egy fiúra soha (legalábbis úgy nem, hogy ő is megtudja ;) ) hogy aranyos, de mit lehet még mondani? :)

Ma egy katasztróra volt a mise., de csakis jó értelemben. :) ill hát inkább a próba. Annyit nevettünk... Volt olyan dal, amit újra kellett próbálni, mert a nevetéstől nem tudtunk végigjátszani elsőre. :) Ültünk ott hárman, mindenki szétesett egyénileg és közösen is, és azon nevettünk, h ki-mit-hogyan szúrt el. :)

Szval vicces volt. Aztán meg bejött a kápolában egy csaj full tájszólással, és bemutatkozott (olyan alázatosan, hogy olyat én még nem nagyon láttam.)  és megkért minket, hogy tanítsuk meg gitározni. :) A Pimpi mondta neki, h majd szeptembertől ráér...ezt nem igazán értem, mert én meg pont onnantól nem fogok, de kinek-hogy...De annyira jó volt...Kb több mint egy hónapja nem voltam misén. Templomban voltam, de csak megnézni, és úgy...hiányzott...és rossz volt; és most annyira jól esett beülni, és csak ott lenni egy misén. Látni, hallani a részeit, figyelni, h mikor jövünk mi, hogy mit-mikor szúrunk el, hogy ki mikor milyen fejet vág, hogy a Tibi hogy mosolyog a kisbabákra, mikor alszik majdnem el, és amikor a Szabi ( a középső öcsém) elment áldozni...Olyan jó volt látni. Újra végignézni a falakon azokat a mintákat, amiket már vagy 160x végignéztem, de még mindig találok valamit bennük, amin el tudok gondolkozni, vagy esetleg amit elvetnék, mert szerintem egy kicsit sok.

Már megint túl hosszúra fog sikerülni. Igen. Mostanában inkább vagyok szótlan társaságban, és gondolkozom. Ilyenkor mindig többet tudok mindenről írni. Oldalakat; de azt senkitől nem várom el, hogy végig is olvassa. A múltkor elővettem a Laptop-ot, és elkezdtem bele írni előre amit majd ide be akartam tenni. Olyan hosszúra sikerült...és nekem nincs kedvem kiválogatni azt belőle amit mindenkinek elmondok, és azt ami csak pár emberre tartozik.

Nagyon jó volt ma beszélni a Tündével. Jól esett, hogy ő hívott, és hogy mesélt magáról. Örülök, h megbeszéltünk egy találkozó, és, hogy végre vidámabb vol a hangja. :)

És ugyan a csajról a klipben eléggé megvan a véleményem (vagy a 'sztájlisztjéről' ), de azért ez egy jó szám, ami épp most nem aktuális, de valamikor volt az is. ;)

Én is nagyon szeretlek. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.